Gazdasági polgárok jogai Magyarországon a fogalma, típusai - a piac

Magyarország gazdasági jogok: a fogalma, típusai

A fejlesztés a modern állam az első helyen attól függ, milyen gyorsan fejlődik a gazdaság. Elismerését az állam a piacgazdaság kell jogalkotási konszolidációja állampolgári jogok szabad gyakorlását a vállalkozás létrehozását, pénzügyi és gazdasági társaságok, ártalmatlanítása, birtoklása, használata a tulajdon és más állami garanciákat.

1948-ban az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, elfogadva a harmadik ülésszakán az ENSZ Közgyűlése, nemzetközi szinten rögzítette, hogy mindenkinek joga, hogy saját tulajdon önmagában, valamint másokkal társulva <1>. Ez a szabvány a nemzetközi jog döntő országok számára a piacgazdaság, és annak elismerését, - garantálja a gazdasági polgárok jogai, a polgári törvényhozás a fejlődő országok épültek azok alapján, a nemzetközi gazdasági szerződéseket, jogszabályokat alkossanak a gazdaságot.

Gazdasági polgárok jogai ma szerves része a jogokat, amelyek az alkotmány rögzíti minden demokratikus állam. Magyarország sem kivétel. Ezeket a jogokat tükrözi a magyar alkotmány, többek között:

1. A elismerése és védelme magántulajdon jogait.

2. A jogot, hogy szabadon használni a képességeit és a tulajdon a vállalkozói és nem tiltja a törvény a gazdasági tevékenységek <2>.

<2> Art. 34. a magyar alkotmány.

3. A jobb minden polgár tulajdonhoz és birtoklására, használatára és semmisítse meg önállóan vagy másokkal közösen, <3>.

<3> Art. 35. a magyar alkotmány.

Magyar Köztársaság Alkotmánya, többek között számos olyan, a biztosítékok és végrehajtása a gazdasági polgárok jogait. Így Art. Az Alkotmány 8. meghatározza, hogy Magyarországon garantált egységének gazdasági tér, az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások és a pénzügyi források, támogatás és a verseny szabadságát a gazdasági tevékenység <4>.

<4> Art. 8. a magyar alkotmány.

A jogalkotó nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági jogok, beleértve nem csak a szakasz az Alkotmány jogairól, de rögzítő őket alapján az alkotmányos rendet, amely nélkül az állam nem ismeri fel a jogi és demokratikus, minden bizonnyal jelentős eredmény volt Magyarországon végzett a korai 90- es években a XX században. alkotmányos reformokat. Arányának változtatásával az állam és az egyén gazdasági tevékenység. MV Baglaĭ megjegyzi, hogy „alapvetően megváltoztatja az egyensúlyt az állam és a gazdaság a szervezet, amely közvetlenül irányítja a nemzetgazdaságban, az állam lesz csak szabályozó gazdasági kapcsolatok, de ez alapvetően más szerepet, akkor megszünteti a közigazgatási és irányító funkciók az államapparátus, és elismeri a gazdasági tevékenység szabadságát az emberek. és azok társulásai. a legtöbb alkotmányban a világ nem is kell ilyen mennyiségű gazdasági feladatait az állam, amely hangsúlyozza az autonómiát gazdaság és az önszabályozás " <5>. Valóban, most már az a személy, gazdasági tevékenységet végző, amely élvezi a garantált jogok, meghatározza a fejlesztés az állam - adót fizetni a költségvetésbe, a munkahelyteremtés, a fejlődő termelés, részese a nemzetközi kapcsolatokban.

Egyes tudósok szerint, a gazdasági jogok alapján a tulajdonosi, ők ölelik egymást a szabadságot az emberi tevékenység a termelési területen, csere, elosztás és fogyasztás az áruk és szolgáltatások <6>. Azonban keretében ezeket a jogokat fordul elő a kapcsolatát az állam és szervezetek gazdasági tevékenységet folytató, és ezért van szükség a jogi szabályozás a kapcsolat, és ezzel jogait és kötelezettségeit.

Tehát mi a gazdasági jogok? Térjünk át az elmélet a gyakorlat, amely megkülönbözteti a törvény fogalmának objektív és szubjektív értelemben.

A lényege a jogokat a két érték egyszerű: egy sor jogi normák kifejezve, megfelelő eszközök az állam (törvények, alkotmány, rendeletek, szabályzatok, stb), - ez jobb objektív értelemben, vagy objektív jogot; Rendszer jogok, szabadságok és feladatait a polgárok rögzíti a jelenlegi jogszabályok vagy eredő többszörös kapcsolattal, valamint rejlő ember a születéstől, igaza van a szubjektív értelemben, vagy alanyi jog. Ez a besorolás adja a jogokat a dolgozószobájába, NI Matuzov <7>.

Meghatározása gazdasági polgárok jogai kell adni alapján általánosan elfogadott osztályozási jogok elméletének.

Meg kell jellege alapján az állatok származását és kapcsolódnak ezek a jogok, mindenekelőtt a pozitív jog, vagyis megfogalmazott írott jog és a jogi normák; Másodszor, az egyéni jogok, azaz a vonatkozó konkrét személy felelős a gazdasági tevékenység (bizonyos esetekben gazdasági jogokat szerezhet kollektív jellegét, például amikor a gazdálkodó szervezetek által alkotott több résztvevő gazdasági kapcsolatok); Harmadszor, ezek a jogok az alapvető (alkotmányos) foglalt jogok az alaptörvény az állam, míg azokból jogok lesznek ezek a jogok fakadó gazdasági szervezetek kapcsolatait az állam.

Így a gazdasági polgárok jogai - az állam által garantált alkotmány és összhangban elfogadott jogi aktusok a hatóságok a magyar hatóságok és a tárgyak, valamint a helyi önkormányzati törvény, amely bekövetkezett a gyakorlat az állampolgárok gazdasági tevékenység, valamint azzal kapcsolatban a hatóságok hatáskörének és a helyi hatóságok, amelyek célja a védelme és megvalósítása ezeket a jogokat, valamint ellenőrzi azok végrehajtását.

Meg kell jegyezni, hogy nem ez az egyetlen megközelítés meghatározása a gazdasági jogok elmélete törvény.

A XX században. különösen a második felében, a személyek részt vesz a kutatás területén a gazdaság, aktívan részt vesz az elmélet tulajdonjogokat. A módszer alapja az az elmélet, hogy „Maga az ingatlan egy köteg jogok”, mint a kutatás megállapítja Auzan <8>, különösen, hogy „tekintetében ugyanazt a tárgyat, például lehet a sok tulajdonos, hogy az emberek egymáshoz kapcsolódnak a gazdasági kapcsolat, mert mindegyikük kizárólagos hozzáférést biztosít a tárgyhoz és a kapcsolódó jogokat.”

Így a gazdasági polgárok jogait a szűkebb értelemben vett képes felismerni ezeket a jogokat, amelyeket foglalt jogi és egyéb jogszabályok, és amelyek kapcsolatban felmerülhet a tulajdon, felhasználása és ártalmatlanítása polgárainak vagyon.

Meg kell jegyezni, hogy ugyanazon az elven építették a római magánjog, amelynek alapja alapján kapcsolataikat magántulajdon, számos rendelkezése a jogok szerepelnek a jelenlegi szabályozás sem volt kivétel, és a Polgári Magyarországért kód, ami lett az alaptörvény, amellett, hogy a magyar alkotmány , a megvalósítása a gazdasági polgárok jogait.

A fentiek alapján a meghatározások gazdasági polgárok jogait és azok jellegét (a terület), ebből következik, hogy besorolás két fő típusa van:

- eredő jogok tulajdonjogát, ártalmatlanítási és használja az ingatlant a polgárok számára;

- A jogok kapcsán felmerülő gyakorlását polgárainak gazdasági tevékenységet, amelynek célja az, hogy a nyereség, beleértve a kölcsönhatás az állam.

Ha alapján a gazdasági jog feküdt tulajdonosi adhat a következő osztályozás e jogok:

a) attól függően, hogy a jog tárgya - eredő vagy felmerült a polgárok által létrehozott jogi személyek.

Ptk megállapítja azt az elvet, amely szerint a polgárok és jogi személyek lehetnek bármilyen vagyontárgy, kivéve bizonyos típusú ingatlanok, amelyet a törvény nem tartozik a magán- vagy jogi <9>. Így a kód megismétli a korábban említett alkotmányi rendelkezés elismeréséről szóló tulajdonjogok;

b) attól függően, hogy a bázis megszerzése jogok - kapott egy új dolog gyártott vagy személy alkotta magának megfelel a törvény és más jogszabályok, illetve kapott alapján szerződéses kapcsolatát egy másik személlyel alapján az adásvételi szerződés, csere, ajándékozás vagy más tranzakciókat az elidegenedés a tulajdon <10>;

<10> 2. rész Az Art. 213 A polgári törvénykönyv Magyarországon.

c) számától függően a személyek tulajdonában ingatlan - a jogot arra, hogy saját vagy közös (bizonyos esetekben részvény) tulajdonban van.

<12> 1. rész Az Art. 50. A polgári törvénykönyv Magyarországon.

<13> Ch 2, 3 evőkanál. 50. A polgári törvénykönyv Magyarországon.

Besorolása gazdasági polgárok jogai szolgálhatnak azok szorítás egy adott területen a jog és annak ellenére, hogy a „gazdasági alkotmány” kell még figyelembe kell venni a Polgári Törvénykönyvben és gazdasági jogokat tulajdonított a vizsgált polgári jog, még mindig számos különleges jogokkal kapcsolatban más jogágak, így különösen: a) az adójog; b) a vámtörvény; c) a szellemi tulajdon joga (elválaszthatatlanul kapcsolódik a gazdasági és vállalkozói aktivitás).