Az öreg halász és a tenger, egy összefoglalót a történelem az élet, küzdelem, kitartás és nagy célja

Abban az időben Ernest Hemingway már elismert író. Regényei „A Farewell to Arms”, „Akiért a harang szól”, gyűjteménye rövid próza „Men Without Women”, „A Kilimandzsáró hava” használt olthatatlan igény az olvasók körében, és sikeresen megjelent.

„Az öreg halász és a tenger” Hemingway hozta a két legrangosabb díjat az irodalom területén - a Pulitzer és a Nobel-díjat. Az első elnyerte az író 1953-ban, a második - egy évvel később, 1954-ben. A megfogalmazás a Nobel-bizottság az alábbiak szerint :. „A narratív készség, ismét bizonyította” Az öreg halász és a tenger "

Történet valóban egy remekmű. Ez sok művészt megihletett, hogy új műalkotások különösen igazítani. Az első film készült 1958-ban. Termelő ország - az Egyesült Államokban. Rendezői székbe került Dzhon Sterdzhess szerepe az öreg Santiago játszott Spenser Treysi.

Emlékezzünk csak a történet egy reális és mágikus, kegyetlen és szánalmas, egyszerű és végtelenül mély munkák.

Az öreg és a fiú

Kubában. Havannában. Öreg halász nevű Santiago készül a következő vitorlát. Ebben a szezonban a Santiago rossz. Mert 84. Mire visszatért nélkül fogás. Az öreg már nem ugyanaz, mint korábban volt. Karja elvesztették erejüket és mozgékonyságot, mély ráncok foltos arc, nyak, a fej hátsó részét, az állandó fizikai munka és a szegénység volt lesoványodott, kiszáradt. Maradt csak még erősebb vállak és a szem színe a tenger, „egy ember vidám szemét, aki soha nem adja fel.”

Santiago tényleg nem szoktak esni a kétségbeesés. Annak ellenére, hogy a nehézségeket az élet, hogy „soha nem vesztett sem reményt, sem a hit a jövőben.” És most előestéjén a Nyolcvanötödik kilépő a tengerbe Santiago nem szándékozik meghátrálni. Az este horgászni vele fogta hűséges társa - a szomszéd fiú Manolin. Korábban, a fiú volt a partnere Santiago, hanem azért, mert a hibák, postignuvshih öreg halász, Manolin szülei megtiltották neki, hogy menjen tenger az öreg, és elküldte a sikeres csónakot.

Annak ellenére, hogy a fiatal Manolo most már van egy stabil jövedelem, ő hiányzik ki egy halászati ​​út az öreg Santiago. Ez volt az első tanára. Úgy tűnik tehát Manolin fordult öt éves, amikor először ment az öreg a tengerben. Manolo majdnem megölte egy hatalmas csapás a kifogott hal Santiago. Igen, ha az öreg még mindig szerencsés.

Jó barátok - az öreg és a fiú - beszélt baseball, sport hírességek, a halászat és a régi időkre, amikor Santiago még olyan fiatal, mint Manolin, és kihajózott egy halászhajón az Afrika partjainál. Elalszik egy székre a szegény kunyhó, Santiago látja az afrikai partok és jóképű oroszlánok jöttek megnézni a halászok.

Az öreg és el mar

Elbúcsúzunk a fiú, Santiago megy a tengerbe. Ez elemében van, úgy érzi, nyugodt és ellazult, mintha egy ismerős házban. Ifjúsági felhívja tenger el mar (férfias), utal rá, mint az ellenfél, és még az ellenség. Az öreg mindig nevezte la mar (női), és soha nem idegenkednek e néha szeszélyes, de mindig is szerettem volna, és hajlékony elemek. Santiago „mindig gondol a tenger, mint egy nő, aki ad nagy kegyelem, vagy elutasítja őket, és ha hagyja magát meggondolatlan vagy durva viselkedés - mit lehet tenni, ilyen a természete.”

Az öreg beszél tengeri élet - repülő halak, tengeri fecskék, óriási teknősök, színes Physalia. Repülő hal szeret, és úgy véli, a legjobb barátai, hűséges társak a hosszú úszik. Sea fecskék bánni a törékenység és a biztonsági rés. Physalia gyűlölte, mert a méreg ölte sok tengerész. Úgy néz ki szívesen, mert felfalják a hatalmas teknős. Az öreg eszik teknős tojás és ivott cápa olaj egész nyáron erősödött, mielőtt az őszi szezonban, amikor elkezdünk igazán nagy halat.

Santiago győződve arról, hogy ma már feltétlenül kap szerencsés. Ő kifejezetten úszik messze kinn a tengeren nagyobb mélységben. Itt, az biztos, várva a hal.

Hamarosan a vonal tényleg kezd mozogni - valaki pontozott az ő ünnepe. „Egyél halat. Eat. Nos, enni is, kérem - elítéli az öreg - szardínia friss, és te olyan hideg a víz mélysége hatszáz láb ... Ne legyen félénk, hal. Egyél, könyörgöm. "

Fish tele tonhal, most itt az ideje, hogy húzza a damil. Aztán kampó Pierce, hogy a szív a termelés, akkor a felszínre úszó és kész le egy szigonnyal. Ez a mélység - a halak, természetesen, hatalmas!

De meglepetésére az öreg, a hal nem jelent meg a tenger felszínén. Erőteljes bunkó húzta mögött egy hajó, és elkezdte, hogy készítsen róla a nyílt tengeren. Az öreg megragadta a sorban. Ez a hal, akkor nem fog elengedni. Nem is olyan könnyű.

Az öreg és a hal

Négy órakor a hal húzta a csónakot egy öreg ember, mint egy hatalmas rántás. Santiago nem kevésbé fáradt zsákmányukat. Azt akarta, hogy enni és inni, szalmakalap fejbe és karon, összenyomjuk a vonal, alattomosan fájt. De a legfontosabb dolog - a halak, és nem úgy tűnik, a felszínen. „Szeretném, hogy nézd meg csak egy pillanatra - az öreg beszél hangosan -, akkor tudom, hogy ki van dolgom.”

Havana fények régen elvesztette szem elől tengeri terület burkolta az éjszaka sötétjében, és a harc a halak és emberek folytatódott. Santiago csodálta ellenfelét. Még soha nem találkoztam ilyen erős hal „megragadta a csalit, mint egy férfi, és küzd velem, mint egy férfi, félelem nélkül.”

Ha csak ezt a csodálatos hal megvalósítsák előnye, ha csak látta, hogy ellenfele - férfi, és ő egy öreg ember. Lehet bunkó erőszakosan vagy kő, hogy rohan az aljára, és elpusztítani az öreg. Szerencsére a halak nem olyan okos, mint a férfiak, bár ez sokkal mozgékonyabb és nemes.

Most egy öreg ember boldog, hogy ő az a megtiszteltetés érte, hogy harcolni a méltó ellenfél. Az egyetlen Kár, hogy nincs a közelében a fiút, szerette volna, hogy ez a harc a saját szememmel. A fiú nem lenne olyan nehéz és magányos. Egy meg nem marad a régiben - Santiago mondja hangosan - de ez, sajnos, ez elkerülhetetlen.

Hajnalban, az öreg eszik tonhal, ami neki a fiú. Azt kell, hogy erőt gyűjtsön, hogy folytassa a harcot. „Nagyszerű lenne, hogy etetni a halakat - Santiago hiszi -, mert ő az én rokon.” De nem lehet ezt, ő fogja elkapni, hogy bemutassák a fiú, és bizonyítani, hogy mi az ember, és mit tud elviselni. „Fish, szeretlek és tisztellek, de fogok ölni, mielőtt az esti jön.”

Végül egy erős ellenfél Santiago megadja magát. Fish kiugrik a felszínre, és úgy tűnik, mielőtt az öreg, minden káprázatos pompájában. A lány sima test megcsillant a nap, az oldalán voltak sötét lila sáv, és ahelyett, hogy az orr volt egy kard, egy hatalmas, mint egy bot, hogy baseball és éles, mint egy kard.

Miután összegyűjtötte a maradványait az erő, az öreg belép a végső csatát. Hal köröznek a hajó, saját haláltusáját arra törekszenek, hogy kapcsolja be a vékony jármű. Kitalált, Santiago elmerül egy lándzsát a szervezetben a halat. Ez a győzelem!

Rakjuk a halat a csónakba, az öreg úgy tűnik, hogy ő kapaszkodott oldalán a hatalmas hajót. Egy ilyen hal is kap egy csomó pénzt. Most itt az ideje, hogy siess haza a fények Havannában.

A hal álmaim: miután harc

Az volt a baj hamar képében egy cápa. Ő hívta fel a vér, hogy folyt a sebből oldalán a halat. Fegyveres egy szigonnyal, az öreg szúrta ragadozó. Ő húzta az alján egy darab halat, hogy már ideje, hogy megragad egy szigonnyal és az egész kötél. Ezt a csatát már megnyerte, de az öreg tudta, hogy a cápák által követendő mások. Először is, megeszik a halakat, majd vegye és érte.

Egy másik remekmű Ernest Hemingway - az új „Akiért a harang szól”. mesél egy amerikai, aki eljött Spanyolországban a polgárháború 1937-ben.

Akkor lehet olvasni egy életrajzot Ernest Hemingway. A híres amerikai író, aki a szakirodalmi művek-ben elnyerte a Nobel-díjat.

Várva az öreg gondolatai összezavarodtak ragadozók. Tűnődött bűnről, amelynek meghatározása nem értik, és aki nem hisz, arra gondoltam, a hatalom a lélek, a határok az emberi kitartás, a megtakarítás elixír a remény és a halak, hogy ő ölte meg ma délután.

Lehet, hogy semmi, hogy ő ölte meg a hatalmas nemes halat? Elvette a jobb az ő révén csalás, ő vezette a harcot meglehetősen nélkül készül kárt neki. Nem! Megölte a hal nem azért, mert kicsinyes vágyat profit, megölte büszkeségből, mert - egy halász, és ez - a halat. De ő imádja, és most ők vitorlázás közel, mint testvérek.

Következő csomag cápák kezdeni, hogy megtámadják a hajót még gyorsabban. Predator lecsapott a halat, othvatyvaya darabokat testét azok erős állkapocs. Öreg ember kötődik az evező lapát és megpróbálta így irtózik ettől cápák. Többen közülük megölt, másik megsérült, de megbirkózni az egész nyáj volt túl hatalmát. Most túl gyenge egy ilyen mérkőzés.

Amikor az öreg Santiago kikötve a parton a Havanna, az oldalán és a hajó egy hatalmas csontváz - Cápák marcangolta egészében. Senki sem mert beszélni a Santiago. Mi egy hal! Bizonyára, ez egy igazi szépség! Csak a fiú jött el meglátogatni barátját. Most ismét megy tenger az öreg. Santiago nincs több szerencse? Hülyeség! A fiú újra hozd! Ne merd feladni, mert te, öreg, soha nem vesztett szív. Még mindig hozni. És hagyja, hogy a kezét nem olyan erős, mint korábban, akkor tanítani egy fiú, mert mindent tudsz.

Sütött a nap nyugodtan át a part Havanna. A csoport a turisták kíváncsian tekinthető valaki hatalmas csontváz. Nagy hal, valószínűleg a cápa. Nem gondoltuk, hogy volt ilyen kecses farokkal. Közben a fiú őrizte az alvó öregember. Az öreg álmodott oroszlánok.

„Az öreg halász és a tenger” nem olvassa el. Gyakran ki magunk elé lehetetlen feladat, túlbecsülik képességeiket, nem számít, hány éves. Ily módon igyekszünk bizonyítani, hogy magunkat és másokat, hogy mi vagyunk „a gerincen.” Tenacity amellyel az öreg elkapta a halat, csodálatra méltó - kész volt meghalni ahelyett hogy feladják a cél! Biztos voltam benne, hogy az öreg meghal - egy nagy ár egy tisztességes fogás.

Perzisztencia fontos, de meg kell érteni, amit kapcsolódik. Ha a cél az idő, akkor nem érdemes kockáztatni az életét erre a kétes cél.

Ez tényleg nagyon - öreg Santiago - aki soha nem adja fel. Miután fogása a hal, ő a nem számít, hogy mi volna felhívni rá a felületre, annak ellenére is, a fáradtság, éhség, szomjúság. Ő nyerte a harcot, de hamarosan majdnem meghalt a támadás más halak - cápa. Sajnos, ettek az áldozatát, amelyre oly sok kellett elviselnie. Bár erők kifogyni, még mindig van egy csomó győzelmet és örömét, ha ez a fiú, Manolo. A megható történet.

Ez az egyik kedvenc darab. Ez egy példa arra, hogy ne rohanjon, és feladja.

„Az öreg halász és a tenger” - egy példa az örök konfliktus az ember és a természet. Minimalizmus mindenben: art Helyhiány (tengeri), -geroev karakter (öreg), az idő a művészi eszközökkel. És mégis megrendítő expresszivitás, szokatlan mélység. A férfi - a koronát a természet, a legjobb annak létrehozását. Még annak ellenére, hogy az életkor és az a tény, hogy ő az egyik. Fish fejedelmi, pompás, csodálatos a mérete és alakja. A harc, épült alapján a művészeti világ a történet, novella, nem okoz elutasítás az olvasóban. Méri, tartja a feszültséget. A tömörség kompenzálja az író szépirodalmi és filozófiai kapacitás, elbeszélés rejtett áramlat. Masterpiece, hogy szükség van, hogy olvassa újra többször!

Így minden attól függ, a mély tudatosság. Az első alkalommal, amikor olvastam „Az öreg halász és a tenger”, a 14 éves, és olvasás után nem egészen értem a termék teljes mélységben, különösen azért, amit Hemingway kapott Nobel-díjat. Csak később, miután elolvasta ezt a munkát egy bizonyos kor után és élettapasztalat, lehet formájában egy öregember, hogy megtalálja önmagát. Hiszen gyakran küzdenek, hogy feladja, és ismét valami törekvő. Végtére is, mindaddig, amíg az ember egy cél -, hogy él!

Abszolút. És nem feltétlenül, hogy minden győzelem kapunk egy bónusz, ami a legfontosabb formában maradni és továbbra is küzdeni néha lesz az igazi jutalmat. És néha nem kapunk. De ez nem ok arra, hogy feladja.

Igen, a győzelem szükséges, mindig és mindenütt. Nem csoda, hogy a Biblia azt mondta: „Aki legyőzi, örökségül nyer mindent!” Ha az emberek tisztában vannak a fontos, és megérteni az ára ennek a győzelem, akkor nem próbáltak olyan hevesen, hogy a föld!

• 
  Életrajza író Ernest Hemingway

Új helyszínen